Halk duruzsolás
Fülsiketítő zsivaj
Az öngyűlölet
hadd aludjam már
ki magam végre egyszer
akurvaélet
kifordítottam a lelkem,
hogy kirázzam a ráncokból
az utolsó megmaradt aprót
de nem volt már benne semmi
csak apró morzsái a múltnak
és örökre ködbe vesző
ki nem mondott szavak
nem bírom, képtelen vagyok rá.
szia, csak azt akarom mondani, hogy nagyon szeretlek
vágyódni messze
valahol biztos jobb lesz
csúf önámítás
minden iszonyatos, amikor mindennek jónak kéne lennie
zokogni tudnék attól, hogy mennyire cserben hagyok mindenkit
de leginkább saját magamat
kibaszott vágyás a nemlétre
nem tehetem ezt velük
és magammal sem
ki kell törni belőle
miért rettegek mindentől
és miért érzem azt, hogy ezzel elő is idézem azokat a problémákat, amiknek a létezésétől rettegek
száj a szájra
te vagy a felhő
én az űr mély sötétje
összepasszolunk